Disztímia

tartósan fennálló depresszív zavar

Kevesen tudják, hogy a disztímia betegség, amely a hangulatzavarok közé tartozik. Általában több évig, akár évtizedekig is tart, ha nem kezelik. Tünetei nagyon hasonlóak a depresszióéhoz, ám kevéssé kifejezettek. A disztímiás betegek általában a hétköznapi életben megfelelően funkcionálnak, feladataikat ellátják (munka, család, szociális kapcsolatok, ügyintézés, stb.). Életüket mégis áthatja egyfajta negatív látásmód, örömtelenség érzése. A világot általában sötétebben látják, interpretációk negatívak. Gyakran inadekvátak a konfliktuskezelési módszereik, döntéseik. Problémáikat nehezen oldják meg. Az életükben megjelenő kihívásokat, vagy akár a hétköznapi problémákat terhesnek érzik. Állandó fáradtság érzés jellemzi őket, sokféle, tartós testi tünettől szenvednek, étvágyuk, testsúlyuk ingadozik, gyakran vannak alvással, szexuális életükkel kapcsolatosan is panaszaik.

Nehezen fordulnak terapeutához, mert sokszor sem ők, sem környezetük nem értékeli olyan betegségnek, melyhez ilyen típusú segítség illene. Gyakran megjelenő vélemények, hogy „csak meg kéne ráznia magát”, „nem tudja mit kezdjen az életével”, stb.

Pedig a kezeletlen disztimiás állapot elvezethet klinikai súlyosságú depresszióhoz is, és egyéb komoly szövődményei is lehetnek. A rossz hangulattól és közérzettől például gyakran alkohol „segítségével” próbálnak megszabadulni a betegek, és évek múltán már az alkohol függőség okozta pszichés, kapcsolati és testi következményeket látjuk.

A diagnózishoz a panaszok legalább két éves fennállása szükséges. Ha úgy érzi valaki, hogy hangulata tartósan nyomott, terhelhetősége, teljesítőképessége indokolatlanul alacsony, jobb, ha szakemberhez fordul. A kezelés gyógyszeres és pszichoterápiás eljárásokból, ezek kombinációjából áll.